A magán könyvkiadás egy kockázatos vállalkozás, viszont siker esetén jóval nagyobb lesz a bevételünk, mintha a könyvünket egy hagyományos kiadónál jelentettük volna meg. Ebben az esetben a szerző fekteti be a saját pénzét, viszont a teljes nyereség is az övé. A kockázatunk viszont semmivel sem több vagy kevesebb, mint egy hagyományos kiadóé, hiszen az is a saját tőkéje egy részét fekteti a könyvünk kiadásába. (és mivel szinte minden kiadó magántulajdonban van, felfoghatjuk úgy, hogy ott meg a tulajdonos fekteti be a saját pénzét a mi könyvünk kiadásába)

Az első, hogy a kéziratunk számítógéppel készített szöveges fájl formátumban legyen elmentve. Ez lehet odt, doc, rtf, vagy akár txt. fájl is. Azaz valamelyik ismertebb szövegfájl formátum.
A következő teendőnk, hogy a szöveget helyesírási szempontból alaposan átnézzük. Nem elegendő kizárólag a szövegszerkesztők helyesírás ellenőrzőjére támaszkodnunk. Ha megengedi a kasszánk, akkor lektort is felkérhetünk, aki nem csak a helyesírási, de a szintaktikai és stilisztikai hibákat is kijavítja. (jelzem, ez sokszor az én írásaimra is ráférne)
A következő lépés eldönteni, hogy mekkora méretű legyen a könyvünk. A legjobb, ha keresünk otthon a könyvespolcon egy olyan könyvet, amelyiknek a mérete és formája tetszik, és ezt vesszük etalonnak. A könyvek nem véletlenül akkorák amekkorák. A méretek meghatározásánál mindig a nyomtatás gazdaságossága a fő tényező. Ha olyan méretet találnánk ki, amelyik gazdaságtalan, az nagyon megdrágíthatja a gyártást.
Tehát lemérjük vonalzóval a (becsukott) könyvet, hány milliméter széles és hány milliméter magas. A vastagság most nem szükséges. Az a méret, amit kaptunk, a könyv úgynevezett vágott mérete, azaz a készre gyártott könyv végleges mérete. Ez a méret szám nagyon fontos, mivel ez alapján szerkeszti meg a kiadványszerkesztő a könyvünket, és ekkor derül ki, hogy hány oldalas lesz a könyvünk. Természetesen, az oldalszámhoz kapcsolódnak még egyéb járulékos oldalak is (címoldal, kolofon, tartalomjegyzék stb.) plusz a borító, aminek szintén el kell készíteni a grafikáját.

A méretek ismeretében a szöveget a nyomdai szabványoknak megfelelően elő kell készíteni, azaz tördelni kell. Ehhez a legjobb, ha szakember segítségét kérjük. Ha bátrak vagyunk, és bemerjük vállalni, akkor mi is elkészíthetjük, viszont előfordulhat, hogy valami még sem jó, és az utólagos javítgatások a végén többe kerülnek, mintha eleve szakemberrel készítettük volna el (a kiadványszerkesztés nem véletlenül önálló szakma).
Nyomda csak megfelelően előkészített anyagot tud fogadni. Ha pedig elkerüli a figyelmüket egy általunk elkövetett hiba, akkor már feleslegesen sírunk, ha már elkészült a hibás könyv.
(egy kis önreklám, de a vállalkozásunk több mint húsz éves nyomdai tapasztalattal vállalja a teljes körű grafikai és nyomdai előkészítést és segítünk a kivitelezésben is).
A kiadványszerkesztő elkészíti a dokumentumot az adott méretek ismeretében. A jó kiadványszerkesztő ügyel arra, hogy a tartalommal esztétikus összhangban legyenek a betűtípusok, a betű méretek, a színek, a szövegképek kialakítása stb. Ez a tipográfia.
A szerkesztés folyamán már látszik, hogy hány oldalas, és kb. milyen vastag lesz a könyv. Ennek ismeretében lehet a borítógrafikát elkészíteni, hiszen a grafikus a könyv vastagságával is számol a borító tervezésénél.

Egyidejűleg megigényeljük a könyv ISBN számat az ISBN irodától, ez ingyenes. Lehetőségünk van, hogy vonalkódot is kérjünk a könyvünkhöz a GS1 Hungary Kft-től. Ez nem kötelező, de ajánlott, mivel a legtöbb kereskedőnél vonalkód leolvasó rendszer működik, és így mindenütt azonos kód számmal jelenik meg majd a könyvünk. Az ISBN számot és a vonalkódot is el kell helyezni a könyv megfelelő helyén, ez a kiadványszerkesztő és a grafikus feladata. Ha ezekkel elkészültünk, jöhet a következő lépés, a nyomda.
A kiadványszerkesztőtől és a grafikustól megkapjuk a könyv teljes megszerkesztett anyagát szabványos nyomdakész pdf formátumban. Ebből már egyértelműen látszanak a paraméterek, a méret, a terjedelem stb.

Magyarországon rengeteg nyomda van, aki vállalja könyvek nyomtatását. Érdemes a lehető legtöbb nyomdától árajánlatot kérni, viszont azt vegyük figyelembe, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb a legjobb. A nyomda kiválasztásánál az egyik legfontosabb tényező a minőség és a határidő. Lehetőleg olyan nyomdát válaszunk, amelyik megfelelő referenciával, vagy ismert névvel bír.
Az árajánlatot hasonlóan fogalmazzuk meg, ismerve könyvünk paramétereit (alatta bővebben megmagyarázom).

Tisztelt Nyomda!

Árajánlatot kérek az alábbi könyv gyártására.
Az anyagot nyomdakész pdf formátumban biztosítom.

Paraméterek:
A mű címe: Az angyalok városa (regény)
Vágott mérete: 110 x 176 mm
Belív: 256 oldal 1+1
Papír: 80 gr ofszet (vagy lehet regénynyomópapír)
Borító: 4+0
Puhafedeles
Ragasztókötött

Példányszám:1000 darab

Köszönettel:
XY

Most járjuk körbe részletesen egy árajánlatkérés paramétereit.

A nyomdakész pdf formátum feltételezi, hogy az a szabványoknak megfelelően van elkészítve. A nyomdai szakember ezt szinte az első pillanatban meg tudja ítélni. A minőségi nyomdákban a beérkezett pdf-et átvizsgálják, és ha hibát fedeznek fel benne, azt azonnal jelzik! Sok nyomdának van saját előkészítő műhelye, így akár ott is megrendelhetjük a tördelést és a grafikai munkákat.
A mű címe: egyértelmű
Vágott méret: itt adjuk meg, mekkora lesz a kész könyv mérete. Természetesen becsukott állapotban.
Belív: A könyv belső oldalaink száma. Itt figyelni kell arra, hogy az oldalszám 16-attal osztható legyen, mivel kilövéskor ( nyomdai lemez előkészítése) egy ívre 8-8 oldal kerül felhelyezésre. Ha az oldalszám nem osztható 16-tal, de nyolccal igen, akkor érdeklődjünk a nyomdánál, mert erre is van megoldás. Egyéb más nem igazán jöhet szóba, mert nem gazdaságos. Az 1+1 jelentése. Az 1+1 azt jelenti, hogy a papír két oldalára egy színnel, esetünkben fekete színnel nyomtatnak. Természetesen választhatunk más színt is, de akkor jelezni kell a nyomdának, hogy ez az egy szín milyen színt takar. Ezt a Pantone színskálából adjuk meg. Regény esetében a feketén kívül még szoktak mély barnásvöröses színt is használni, de ez elég ritka.
Papír: A regények belső oldalaihoz, azaz a belívhez általában 80 grammos ofszet papírt, vagy ún. regény nyomópapírt szoktak használni. Üzleti megfontolásból szokták még ún. volumenizált papírt is alkalmazni. A volumenizált papír grammsúlya alacsony, de mégis vastagabb a hagyományos papírnál. Ezt akkor szokták használni, amikor a mű terjedelme kicsi, vagy azt szeretnék, hogy a könyv sokkal vaskosabbnak tűnjön. Nagyon sokszor találkozni a könyvesboltokban ilyen könyvekkel, amelyek jó pár cm vastagak, mégis olyan könnyűnek tűnnek.
Borító: többféle változatban létezik, a puhafedéltől kezdve, a keménytáblás kötésen át, egészen a különleges kivitelig is. Hogy milyet választunk, az egyértelműen pénz kérdése.
A 4+0 azt jelenti, hogy a papír egyik oldala színes, a másik üres, azaz arra nem nyomtatnak. A hagyományos borítók tipikusan ilyenek.
Kötészet. A könyvek belső lapjait különböző technikákkal rögzítik egymáshoz. A legolcsóbb technika a ragasztó kötés, amikor az összefogott oldalakat megfelelő előkészítés után ragasztóanyaggal vonják be, ez tartja egyben az oldalakat. Elterjedt még a cérnafűzött kötés is, ez jóval tartósabb, viszont drágább kötészeti mód. Ilyenkor egy gép összevarrja a lapokat.
Kisebb, vékonyabb anyagok esetén szokták alkalmazni az irkatűzést is. Ez hasonló, mint ahogy az iskolai füzetek vagy az újságok vannak összekötve, azaz kapoccsal tűzik össze az oldalakat.
Példányszám: Árajánlat kéréskor érdemes több féle darabszámra is megkérni az ajánlatot, ugyanis minél többet rendelünk, relatíve annál olcsóbb. Ne felejtsük el, hogy nyomdai kivitelezés legdrágább összetevője a papír!

Ha mindezekkel elkészültünk, jöhet a következő feladat, a költségvetés elkészítése, a könyv kereskedelmi árának meghatározásához.
Természetesen, ezt a költségvetést akár a kiadványszerkesztés megrendelése/elkészítése előtt is el lehet végezni, ugyanis a jó szakember már a kézirat alapján ki tudja számolni, hogy minimális eltéréssel, de kb milyen oldalszámú lesz majd a leendő kiadványunk.
Tehát amint megvan a számunkra kedvező nyomdai ár, nekilátunk a költségvetésnek.

Az alábbiakban csak körvonalakban írom le, ezt hogy kell kiszámítani. A költségvetés összeállításánál igen szűken kell számolni, mivel ha erősen fog a ceruzánk, olyan magas árat is kikalkulálhatunk, amennyiért a könyvet a végén már nem lehet eladni!
Első tétel, a könyv tördelési, grafikai munkájának az ára, azaz a nyomdakészre tördelt anyag ára. Ehhez jön a nyomdai kivitelezés ára. Számolni kell még egyéb kiadásokkal is, mint például a szállítási díj, ugyanis a kinyomtatott könyveket el kell jutatni a terjesztőkhöz is. Ha kértünk vonalkódot, akkor annak az árát is fel kell tüntetni a költségvetésben. Plusz egyéb kiadások, amelyek időközben felmerültek. A következő tétel, a mi tiszteletdíjunk. Ha ez is megvan az eredményt meg kell szorozni kettővel, durván ennyiért adhatjuk el a könyvet.
Azért kell megszorozni kettővel, mivel a kereskedők, terjesztők díja 50 %, azaz könyv árának a fele! (plusz ÁFA)
Egy elnagyolt példa, kitalált számokkal!
Grafika, tördelés 60 ezer
Nyomda: 450 ezer (1000 könyv esetén)
Egyéb 30 ezer
Saját tiszteletdíj 300 ezer
Összesen: 840 ezer forint
1000 könyv esetén egy könyv bekerülési ára 840 forint
840 x 2 = 1680 Ft
A könyv kereskedelmi ára 1680 Ft
( az áfával most nem számoltunk)

Ha kikalkuláltuk az árat, és azt megfelelőnek tartjuk, megrendelhetjük a nyomdától a nyomtatást (feltéve, hogy kész a tördelés és a grafika stb).

A következő feladat, a könyv értékesítése. A legjobb, ha könyvterjesztő vállalkozást bízunk meg ezzel. Ők a saját üzleteikbe, árusítóhelyeikre, partnereiknek és kiskereskedőiknek is átadják a könyvünket, azaz kereskedelmi forgalomba hozzák. Hazánkban több könyvterjesztő vállalkozás is működik.
A könyvterjesztők nem vásárolják meg a könyvünket (másét sem), hanem csak meghatározott időtartamra bizományba átveszik. A könyvterjesztők díja a könyv kereskedelmi árának 40-50 %-a, azaz a könyv árának a fele. A könyvterjesztő a kiadóval, esetünkben a szerzővel köt szerződést a terjesztésre. Az elszámolás meghatározott időközönként történik meg. A terjesztő a szerződésben kiköti, hogy mennyi időre veszi át a könyveket forgalmazásra. Ha ez az idő lejárt, vagy újabb egyezkedés következik, vagy magunknak kell gondoskodni arról, hogy az el nem adott könyveket elszállítsuk.