A struktúra

A forgatókönyv három fő részből tevődik össze, hasonlóan mint az iskolában a fogalmazásnál tanult bevezetés,tárgyalás  és befejezés. Ezt nevezzük  THREE ACT STRUCTURE-nak
azaz három felvonásos struktúrának.

A három felvonásos struktúra az alábbi részekre tagolódik:
Three Act structure:
ACT1:  Beginning:  felépítjük a történet alapjait
ACT2: Middle: kifejtjük a konfliktust
ACT3: End: a konfliktus a tetőpontjára ér, majd a konfliktus feloldódik, megoldódik.

A forgatókönyv struktúrája kisebb elemekből épül fel, melyek mindig egy nagyobb egység részei.
Ezek a legkisebbtől haladva: a beat, scene, sequence, act.
A beat: egy helyszínen belül a  legkisebb történés.
scene: jelenet, egy esemény ami egy helyszínen játszódik egy időben. (beat-ek láncolata)
sequence: szekvencia, vagy sorozat, jelenetek egy összetartozó csoportja mely a történet egy egységét képezi.
A könnyebb megértés végett íme három beat, ami mivel egy eseményt egy helyszínen belül jelenít meg egy jelenetet (scene) alkot:

1.KÜLSŐ.ERDŐ.NAPPAL
A nyuszika a fa árnyékában pihen. Arra szalad a medve, kezében vodkás üveggel.

NYUSZIKA

Hová szaladsz medve koma?

MEDVE

Viszem ezt az üveg vodkát, és elásom az erdő szélén. Majd  tíz év
múlva kiásom, tudod mekkora értéke lesz addigra?

2.KÜLSŐ.ERDŐ.NAPPAL
Nyuszika a fa alatt pihen, arra szalad a róka

NYUSZIKA
Hová szaladsz róka koma?

RÓKA
Ne is kérdezd nyuszika. Van egy EDDA kazettám, elásom
az erdő szélén, aztán majd húsz év múlva kiásom.
Tudod mekkora pénzt fog akkorra érni?

3.KÜLSŐ:ERDŐ.NAPPAL
A nyuszika ballag az erdei úton. Vele szembe tántorogva jön a vakondok és szörnyű hangon üvöltözve énekkel.

VAKONDOK
(énekelve)
A kör közepén állok
körbe vesznek jóóó barátok....

Felvetődhet a kérdés, egy filmben hány szekvencia, azon belül hány jelenet, és azon bélül hány beat-nek kell lennie?
Amikor elkezdtem forgatókönyvírással foglalkozni bennem is felvetődtek ezek a kérdések. Igyekeztem a fellelhető összes szakirodalmat átböngészni (csak angol nyelvű létezett) hogy megtaláljam rá a választ. Viszont azt tapasztaltam, ahány író, ahány"iskola" annyiféle változat létezik.  Ezért úgy döntöttem, hogy a tanult és tapasztalt ismeretek birtokában igyekszem egy (számomra) tökéletes struktúrát megalkotni. Felfigyeltem rá, hogy bár a történetszerkesztés dramaturgiájánál a három act-os struktúrát részesítik előnyben, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez valójában inkább négy. A három Act-os struktúra kitalálása Arisztotelész nevéhez fűződik, de úgy érzem, hogy a világ ezen már rég túl lépett. Ezért még ragaszkodva egy kicsit a hagyományokhoz, én is három act-ra bontom a történetet, de már jelzem, hogy valójában négyre gondolok. ( persze ez nem saját találmány, már több helyen olvastam, hogy felvetették a négy act-os szerkesztés létjogosultságát). A plot pointok a megszokott helyen találhatók, viszont további feladat volt a szekvenciák pontos helyének és időtartamának  meghatározása, ami igen sok kutatás és elemzés árán született meg.
Az általam kidolgozott struktúra a következő:
A megengedett eltérés +- 3% lehet. (javasolt)

Act1= kb. 30 oldal
Act2a= kb. 30 oldal
Act2b= kb. 30 oldal
Act3= kb. 30 oldal

így a két órás, azaz  százhúsz oldalas forgatókönyvet négy 30 oldalas egységre bontottam.

Sequences:
A javasolt szekvenciák száma 12.

scene és beat.
nincs határozott száma, lényegében a történettől függően bármennyi lehet.

Az alábbi táblázatba összefoglaltam a szekvenciák elhelyezkedését, és átlagos időbeni hosszúságaikat egy 2 órás azaz 120 oldalas forgatókönyvet alapul véve. Természetesen rövidebb vagy hosszabb filmek esetében ezeket arányosan kell csökkenteni vagy növelni.
Meglátásom szerint az alábbi táblázatot akár egy regény megírásánál is kiválóan alkalmazhatjuk, természetesen az oldalszám függvényében történő arányosítással.